Inclusion of Gaming Disorder in ICD has more advantages than disadvantages

This paper is a response to a recent debate paper in which Aarseth et al. argue that the inclusion of a formal diagnosis and categories for problematic video gaming or Gaming Disorder (GD) in the World Health Organization’s 11th Revision of the International Classification of Diseases (ICD-11) is premature and therefore the proposal should be removed. The present authors systematically address all the six main arguments presented by Aarseth et al. and argue that, even though some of the concerns presented in the debate paper are legitimate, the inclusion of GD in ICD-11 has more advantages than disadvantages. Furthermore, the present authors also argue that the two GD subtypes (“GD, predominantly online” and “GD, predominantly offline”) are unnecessary and rather problematic; the main category for GD would be perfectly sufficient

The diagnostic pitfalls of surveys: if you score positive on a test of addiction, you still have a good chance not to be addicted. A response to Billieux et al. 2015

Background and aims: Survey-based studies often fail to take into account the predictive value of a test, in other words the probability of a person having (or not having) the disease when scoring positive (or negative) on the given screening test. Methods: We re-visited the theory and basic calculations of diagnostic accuracy. Results: In generally, the lower the prevalence the worse the predictive value is. When the disorder is relatively rare, a positive test finding is typically not useful in confirming its presence given the high proportion of false positive cases. For example, using the Compulsive Buying Scale (Faber & O'Guinn, 1992) three in four people classified as having compulsive buying disorder will in fact not have the disorder. Conclusions: Screening tests are limited to serve as an early detection “gate” and only clinical (interview-based) studies are suitable to claim that a certain behaviour is truly “pathological”

Prooxidáns és antioxidáns növényi gének a nem-gazda betegségrezisztenciában - funkció meghatározás géncsendesítéssel = Prooxidant and antioxidant plant genes in non-host resistance - functional identification by gene silencing

Prooxidáns, antioxidáns és programozott sejthalállal kapcsolatos gének mRNS-szintű kifejeződését vizsgáltuk az ún. nem-gazda rezisztenciában (=rezisztencia a más növényfajokat fertőző kórokozókkal szemben), vírus-, baktérium- és gomba kórokozókkal fertőzött dohányfélékben (Nicotiana spp.) és árpában. Kimutattuk, hogy a prooxidáns/antioxidáns egyensúly ebben a hatékony, gyors lefolyású rezisztenciaformában is döntő szerepet játszik: a prooxidánsok - elsősorban a szuperoxid - korai felhalmozódását antioxidáns (pl. szuperoxid-dizmutáz, glutation-S-transzferáz) és sejthalál-gátló (BAX inhibitor) gének által termelt fehérjék ellensúlyozzák. Kutatásaink szerint tehát a nem-gazda rezisztencia egyik kulcslépése lehet a kórokozókat gátló korai prooxidáns-felhalmozódás, ill. ezzel egyidőben a megtámadott növény antioxidáns kapacitásának gyors indukciója. Igazoltuk, hogy egy vírus kórokozó (TMV) ellen ható rezisztencia gén (N) terméke egy nem-gazda rezisztenciát előidéző másik vírus (TNV) fertőzésekor pontosan ellenkező hatást válthat ki, ugyanis fogékonysági faktorként hathat. Az N gént Nicotiana edwardsonii növényekben csendesítve (expresszióját gátolva) ugyanis a TMV-vel szembeni rezisztencia sérült, a TNV-vel szembeni nem-gazda rezisztencia viszont fokozódott. A vírusokkal szembeni nem-gazda rezisztenciát befolyásoló növényi gének azonosítása/jellemzése a jövő rezisztencia-nemesítését teheti még eredményesebbé. | We have investigated expression of plant genes involved in prooxidant and antioxidant effects and inhibition of programmed cell death during non-host resistance (i.e. resistance to pathogens that infect other plant species) to viral, bacterial and fungal pathogens in Nicotiana spp. and barley. We have shown the pivotal role of prooxidant/antioxidant balance during this quick and effective form of resistance: the early accumulation of prooxidants - primarily superoxide - is counteracted by proteins encoded by antioxidant (e.g. superoxide dismutase and glutathione S-transferase) and cell death inhibitor (BAX inhibitor) genes. According to our research a key component of non-host resistance could be the early prooxidant accumulation that inhibits pathogens and the quick induction of the antioxidant capacity of attacked plants. We have pointed to the fact that the product of a plant resistance gene (N) effective against a virus (TMV) could have a completely opposite effect during infection by a virus (TNV) that elicits non-host resistance: in the latter case the same product may function as a susceptibility factor. Following silencing of the N gene in Nicotiana edwardsonii resistance to TMV was compromised, while non-host resistance to TNV was enhanced. Identification and characterization of plant genes that influence non-host resistance to viruses could provide valuable information for resistance breeding in the future

Rezisztencia-formák felhasználása a növények immunizálására és ellenálló, transzgenikus növények nemesítésére = Application of resistance forms for immunizing plants against pathogenic infections and for breeding disease resistant transgenic crops

A ROS (pl. O2.-, H2O2) felhalmozódása a biotróf patogének által okozott betegségek ellen idéz elő rezisztenciát, a magas szintű antioxidáns kapacitás pedig tüneti rezisztenciát idéz elő nekrotróf kórokozók ellen. - Sikerült olyan dohány- és burgonyavonalakat előállítanunk, amelyek egy szuperoxid-dizmutáz (SOD) és kataláz (CAT) antioxidáns transzgént tartalmaznak. - Az antioxidáns kapacitás fokozását más úton is elértük. Ha kis koncentrációjú H2O2-vel kezeltük a dohányokat, ezek antioxidáns kapacitása jelentősen fokozódott. Az "immunizáló hatás" miatt tüneti rezisztenciát mutattak vírus-, baktérium- és gombakórokozók ellen. - A nem-gazda rezisztencia lényegének megismerése érdekében 18 gazdanövény/patogén kapcsolatot elemeztünk a O2.- akkumulációja szempontjából. A fogékony gazda/patogén kapcsolatokban nincs felhalmozódás, a gazda-rezisztens növényekben kb. 48 órával a fertőzés után a O2.- felhalmozódik, és a hiperszenzitív reakció (HR) is kialakul. A nem-gazda rezisztencia esetében az akkumuláció korábban lebonyolódik. Ez oka lehet a HR hiányának, amelyhez hozzájárulhat egy SOD gén és a BAX-inhibitor 1 gén átmeneti aktiválása is. Ha hősokkal és antioxidánsokkal a rezisztens növényekben gátoljuk a O2.--képződést, az ellenálló növény részlegesen fogékonnyá válik. - Kiderítettük, hogy egy kémiai rezisztencia-induktor (DCINA) úgy fejti ki hatását, hogy csökkenti az antioxidáns kapacitást, így fokozódik a H2O2 akkumulációja, és ez ellenállóságot okoz az árpalisztharmat ellen. | Accumulation of ROS in infected plants may cause resistance to biotrophic pathogens, while high antioxidant capacity is responsible for symptom resistance during diseases caused by necrotrophs. - We created transgenic tobacco and potato that overexpress tomato superoxide dismutase and maize catalase genes. - We also increased the plant´s antioxidant capacity by applying low concentrations of H2O2 which 'immunizes' tobacco plants (induces symptom resistance to viral, bacterial and fungal infections). - It was possible to explain the hitherto unknown mechanism of non-host resistance by analyzing accumulation of O2.- in 18 host/pathogen combinations. In susceptible combinations there was no accumulation. In resistant hosts O2.- accumulated ca. 48 hours after infection. O2.- killed the pathogen and induced plant cell death (hypersensitive response, HR). During non-host resistance, accumulation of O2.- occurred rather early, killing the pathogen and inhibiting HR. Temporary activation of the genes SOD and BAX-inhibitor 1 may also contribute to the lack of HR. When we applied heath shock and antioxidant treatments to barley, accumulation of O2.- in infected non-host and host-resistant plants was suppressed and the resistant plants became partially susceptible to powdery mildew. - Analyzing the mechanism of action of a resistance inducer (DCINA), we detected lower antioxidant capacity in treated barley and a twofold accumulation of H2O2 which caused resistance to powdery mildew

Commentary on: Are we overpathologizing everyday life? A tenable blueprint for behavioral addiction research : The diagnostic pitfalls of surveys: If you score positive on a test of addiction, you still have a good chance not to be addicted

Background and Aims Survey-based studies often fail to take into account the predictive value of a test, in other words, the probability of a person having (or not having) the disease when scoring positive (or negative) on the given screening test. Methods We re-visited the theory and basic calculations of diagnostic accuracy. Results In general, the lower the prevalence the worse the predictive value is. When the disorder is relatively rare, a positive test finding is typically not useful in confirming its presence given the high proportion of false positive cases. For example, using the Compulsive Buying Scale (Faber & O’Guinn, 1992) three in four people classified as having compulsive buying disorder will in fact not have the disorder. Conclusions Screening tests are limited to serve as an early detection “gate” and only clinical (interview-based) studies are suitable to claim that a certain behaviour is truly “pathological”

Gaming Disorder: Current Research Directions

Research into gaming disorder (GD) is dynamic and growing, generating multiple new research directions. The present narrative review covers important recent studies of GD between 2019 and 2021, and addresses the following topics: (1) conceptualization, assessment, and prevalence, (2) comparison of GD frameworks proposed by the Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Fifth Edition, and the International Classification of Diseases 11th Revision, (3) clinical studies, (4) neurobiological studies, (5) gambling elements in video games, and (6) impacts of the COVID-19 pandemic on gaming and GD. The most important findings in these areas and study limitations are discussed, and future research directions are proposed

Konvencionális-cselekvésmegértés és a humán kulturális ismeret-átadás mechanizmusai 3,5 és 5 éves korban. = Interpretation of conventional actions and the mechanisms of human cultural knowledge transfer in 3.5 and 5 years of age.

A kutatás során arra kerestük a választ, hogy a humán kulturális evolúciót milyen társas- és értelmi képességek teszik lehetővé. Kortárs tanulási láncok vizsgálatával kimutattuk, hogy az eredeti feltevéssel ellentétben a gyerekek inkább a saját interpretatív mechanizmusaikra támaszkodva értelmezik a látott eszközcselekvést és nem utánzásra érdemes kulturális tudásként. A relevancia utánzásban betöltött szerepét 1- és 2 éveseken vizsgálva úgy találtuk, hogy viselkedésüket a demonstrátor pedagógiai szándéka, a kommunikáció releváns elemeinek kiemelése vezérli, valamint késleltetett utánzási helyzetben hajlamosak az eredetileg elsajátított viselkedést bemutatni még akkor is, ha a korában releváns elsajátított elem időközben irrelevánssá válik. Mindez a racionális utánzás modelljének újrafogalmazását teszi szükségessé. A továbbiakban úgy találtuk, hogy már 10 hónapos korban képesek monitorozni mások tudattartalmát és ezt az ismeretet mások viselkedésének bejóslására használják. De nem képesek ezt a két információt személyhez kapcsoltan integrálni. A fejlett tudatelmélet egyedfejlődési kialakulásának ez az információ-összeépítés lehet a kulcsa. Az ismeret-átadás mechanizmusainak és evolúciójának vizsgálata kapcsán párhuzamos kutya-gyermek vizsgálatokban teszteltük a természetes pedagógia hipotéziséből következő predikciókat. Rámutattunk azokra a funkcionális analógiákra, melyek a kutyák és csecsemők osztenzív-kommunikatív jelzésekre való érzékenységében mutatkoznak meg. | In order to reveal the mechanisms of social transmission of knowledge, preschoolers were observed in transmission chain experiments. In contrast to our expectations the observed object manipulations were not interpreted by the ‘tutee’ as culturally relevant knowledge; children rather relied on their own cognitive interpretive mechanisms. Studying the role of contextual relevance in imitation we found that 14-month-olds’ behavior is governed by the cues that signal the model’s intent to teach and these serve to guide infants’ relevance-reading process. Moreover it seems that 2-year-olds selectively imitate the necessary components of observed tool use, but then stick to their original strategy irrespectively of the change in the contextual cues. These findings point to formerly unknown aspects of the rational imitation account. We have also found that infants can use the perspectives and beliefs of others to interpret their actions but they do not encode the difference between others’ and own perspective. Such limitation may serve an important function, allowing infants to acquire information through the perspectives of others in the form of non-differentiated, universal access to general information. In order to study the evolutionary roots of social transmission of knowledge in humans, we have also tested the predictions of the natural pedagogy account in comparative studies of dogs and human infants. Our findings reveal infant-analogue social competence in dogs